1997. febru�r 11-�n a Scuderia Ferrari kiadott egy k�zlem�nyt, melyben megerõs�tett�k, hogy a csapat �j fõm�rn�k�nek leszerzõdtett�k a d�l-afrikai Rory Byrne-t. Azt a Rory Byrne-t, aki kor�bban a Benettonn�l m�r dolgozott egy�tt Michael Schumacherrel �s Ross Brawnnal - r�ad�sul nem kev�s sikerrel. A bejelent�s egyben azt is jelentette, hogy az addig fõm�rn�k, John Barnard eredetileg 1997 k�zep�n lej�r� szerzõd�s�t idõ elõtt felbontott�k. A Ferrarinak nem volt vesztegetni val� ideje, ugyanakkor az, hogy a Brawn-Byrne-Schumacher f�le "�lomcsapat" ism�t egy�tt volt, nem jelenthetett azonnali sikereket. Ann�l is ink�bb nem, mivel az 1997-es aut�, a Ferrari F310B m�g teljes m�rt�kben Barnard munk�ja volt. A k�v�l�ll�k elsõsorban azt kritiz�lt�k, hogy az aut� r�n�z�sre k�s�rtetiesen eml�keztetett az elõzõ �vi Williamsre, Schumacher pedig azt, hogy a hasonl�s�g csak k�lsõleg volt meg... N�h�ny h�t tesztel�s ut�n Michael kijelentette: "Ne v�rj�k, hogy dobog�s helyek�rt fogunk k�zdeni. Pontok�rt fogunk k�zdeni..." Az F310B ugyanis hasonl� probl�m�kkal k�zd�tt, mint az elõzõ �vi aut�: idegesen viselkedett a kanyarok bej�rat�n�l �s alulkorm�nyzott� v�lt a gyors kanyarokban. Michael csapatt�rsa, Eddie Irvine elmondta, hogy az �j aut� ugyan valamivel stabilabb, mint az F310-es volt, de nagyon rossz a tapad�sa. A tesztel�sek alatt gondok voltak tov�bb� a motorral �s a felf�ggeszt�ssel. Michael pesszimizmusa teh�t nem l�gbõl kapott volt. 1997. febru�r 20-�n azonban minden szakmai probl�ma teljes m�rt�kben a h�tt�rbe szorult a k�tszeres vil�gbajnok sz�m�ra. Ez volt az a nap, amikor feles�ge, Corinna eg�szs�ges kisl�nynak adott �letet, aki a Gina-Maria nevet kapta. Nem sokkal kor�bban Michael m�g tesztelt �s csapata besz�mol�ja szerint teljes m�rt�kben profik�nt v�gezte a dolg�t. Csak az volt furcsa a viselked�s�ben, hogy amikor nem k�r�z�tt kint a p�ly�n szokatlanul sokat l�gott a telefonon... A kis Gina v�g�l megv�rta, hogy pap�ja haza�rjen, �gy Michael jelen tudott lenni l�nya sz�let�s�n�l. "Agg�dtam, hogy rosszul leszek vagy el�julok a sz�l�s k�zben �s cserbenhagyom Corinn�t." - mondta errõl a Hello magazinban 2001 elej�n. De azt�n nem volt ilyen probl�ma, s Michael igen lelkes ap�nak bizonyult, aki mindenben kivette a r�sz�t a gyermeknevel�sbõl. Ha otthon volt, akkor õ �s Corinna felv�ltva keltek fel a kisl�nyhoz, ha �jszaka s�rt:"Az elsõ h�napokban Gina sosem aludta �t az �jszak�t. Ez persze norm�lis dolog �s a sz�lõknek hozz� kell szoknia a kis szervezethez. Ezekben a h�napokban a k�t sz�lõ k�zti kapcsolat gyakran m�sodlagoss� v�lik." - mondta Schumi 1988 j�nius�ban a Bildnek. A teljesen h�tk�znapi, �mde nagyon boldog csal�dap�nak �gy tal�n a szok�sosn�l kiss� nehezebb volt mind�ssze n�h�ny nappal k�sõbb rep�lõg�pre �lnie �s a t�voli Ausztr�li�ba utaznia az elsõ verseny sz�nhely�re. Amikor meg�rkezett, nem ker�lhette el az ilyenkor szok�sos �js�g�r�i k�rd�seket: vajon az a t�ny, hogy apa lett - Enzo Ferrari elm�let�nek megfelelõen - le fogja lass�tani? Ekkor m�g nem tudott ugyan tapasztalatb�l besz�lni, �m csaknem m�sf�l �vvel k�sõbb - 1998 j�nius�ban a Bildben - m�r igen: "Term�szetesen most teljesen m�s felelõss�gem van. A versenyek alatt olyan vagyok, mint mindig. De a tesztel�sek alatt m�r nem kock�ztatok mindent, hogy �n legyek a leggyorsabb. Most m�r nincs probl�m�m azzal, hogy hagyjam csapatt�rsamat, vagy a tesztpil�t�t, hogy �tv�llalja a tesztel�s nagy r�sz�t, �gy �n t�bb idõt t�lthetek a csal�dommal. A korai napokban nem ez volt a helyzet!" - mondta errõl a k�rd�srõl. Ami az ellenfeleket illeti, a Williams-Renault tov�bbra is a m�rc�nek sz�m�tott az aut�k k�z�tt, �m az elõzõ �vi vil�gbajnokot, Damon Hillt m�r Michael egykori bar�tja, Forma-3-as ellenfele, majd C-csoportos csapatt�rsa, Heinz-Harald Frentzen v�ltotta fel, aki r�gi "m�ni�ja" volt Frank Williamsnek. S nemcsak neki! Sokan - k�l�n�sen N�metorsz�gban �s N�metorsz�gnak k�l�n�sen az a r�sze, amely nem szimpatiz�lt Schumacherrel - v�rt�k, hogy HHF az �rny�k�ba fogja �ll�tani Schumachert, miut�n m�r r�g�ta k�zsz�jon forgott, hogy a m�nchengladbachi als�bb kateg�ri�kban "gyorsabb volt" Michaeln�l. Frentzen elõtt most �me itt volt a nagy lehetõs�g: jobb aut�ba �lhetett, mint Schumacher. A Williams m�sik versenyzõje tov�bbra is a kanadai Jacques Villeneuve volt, aki m�r megvetette a l�b�t a csapatban. A k�zvetlen riv�lisokon k�v�l volt egy m�sik, egy �j ellenf�l is a rajtr�cson - aki ugyan egyelõre nem volt val�sz�nû kih�v�ja sem a Williamseknek, sem Michaelnek, m�gis fontos volt Schumi sz�m�ra. Ez az "�j fi�" nem m�s, mint Michael 21 esztendõs �ccse, Ralf, aki a Jordan-Peugeot �joncak�nt �rkezett a Forma-1-be 1997-ben. A v�lem�nyek nagyon vegyesek voltak Ralf Forma-1-be ker�l�s�rõl. Voltak olyan pletyk�k melyek szerint az ifj� m�g Michaeln�l is tehets�gesebb - s maga a k�tszeres vil�gbajnok is igyekezett �gy progag�lni �ccs�t -, m�sok azonban szkeptikusak voltak �s azt emlegett�k, hogy a Schumacher n�v tal�n fõszerepet j�tszott abban, hogy Ralf beker�lt az aut�versenyz�s kir�lykateg�ri�j�ba. A mende-mond�k szerint egyenesen Michael "v�s�rolta be" �ccs�t a Jordanhez, de ez nem volt igaz, sõt maga Michael �gy v�lte, hogy Ralfnak m�g egy �vet kellett volna v�rnia a Forma-1-el. "V�lem�nyem szerint nem �rtott volna meg neki, ha egy �vvel tov�bb v�rt volna. Ez nem azt jelenti, hogy nem tud el�g gyorsan vezetni. De m�g csak 21 �ves. 22 �vesen �rettebb lett volna." - nyilatkozta a Gala magazin szeptember 12-i sz�m�ban, amikor m�r Ralfnak a kez�ben volt a Jordan-szerzõd�s. Hogy - Schumacher n�v ide vagy oda - Ralf az�rt a saj�t jog�n sem lehetett teljesen kutya�tõ azt mutatt�k az als� kateg�ri�kban el�rt olyan eredm�nyei, mint gyõzelme a Forma-3-as Maka�i Vil�gkup�n 1995-ben, vagy a jap�n Forma-Nipponban szerzett bajnoki c�me 1996-ban. A n�v persze nyilv�nval�an seg�tette abban, hogy felfigyeljenek r� - s nem k�l�nben az a tekint�ly �s azok a kapcsolatok, amelyeket a Schumacher-menedzser, Willi Weber Michael sikerei ment�n �p�tett ki. �m a n�v egy�ttal nagyobb nyom�st is jelentett az ifj�n, mintha "n�vtelen" versenyzõk�nt ker�lt volna a Forma-1-be. Rajta �llt, hogy a nagy elv�r�soknak megfeleljen �s megvesse a l�b�t a Forma-1-ben. Michael sz�m�ra furcsa szitu�ci� volt, hogy egy p�ly�n versenyezzen az �ccs�vel. Ez m�s volt, mint otthon Kerpenben tombolni egyet a gokartp�ly�n. Saj�t bevall�sa szerint eleinte agg�dva szeml�lte Ralf tev�kenys�g�t egy Forma-1-es aut� vol�nj�n�l, de azt�n ez a f�lt�s al�bbhagyott, amikor l�tta, hogy a "kicsi" k�pes meg�llni a saj�t l�b�n �s nem csin�l h�lyes�geket. Az 1997-es Ausztr�l Nagyd�j elõtt Michaelnek egy kellemetlen k�zj�t�kban volt r�sze, amikor Ron Walker, a Melbourne-i Albert Park p�lya versenyigazgat�ja �s Bernie Ecclestone egy�ttesen t�madt�k le - csak mert elmondta az õszinte v�lem�ny�t az ausztr�l aszfaltcs�kr�l. "Semmi k�l�nleges nincs ebben a p�ly�ban." - hangzott Schumi v�lem�nye egy interj�ban - "Nem jelent t�l nagy kih�v�st egy versenyzõ sz�m�ra. Nincsenek igaz�n gyors kanyarjai. Jobb lenne, ha gondolkodn�nak azon, hogyan lehet jobb lehetõs�geket kialak�tani az elõz�sre." �gy tûnik ezekkel a szavakkal Michael �rz�keny pontot �rintett, ugyanis Ron Walker meglehetõsen inger�lten - m�r-m�r durv�n - v�gott vissza �s kijelentette, hogy Schumacher csak az�rt mond ilyeneket, mert tart Villeneuve-tõl. Hogy Villeneuve-nek mi k�ze van a fenti Schumacher nyilatkozathoz, az val�sz�nûleg t�bbeknek fejt�r�st okozott... Ecclestone hasonl�an haragosan reag�lt: "Schumacher h�lyes�get besz�l. Val�sz�nûleg ez a vil�g legbiztons�gosabb p�ly�ja. Teljesen baroms�got besz�l... Ha neki nem tetszik a p�lya, ak�r haza is mehet." - mondta. Ennyit arr�l, hogy a Forma-1 vezetõs�ge mennyire t�mogatja, hogy a versenyzõk az unalmas �s sablonos "politikailag korrekt" nyilatkozatok helyett a val�di v�lem�ny�ket mondj�k... V�g�l Walker �s Schumacher tiszt�zt�k a dolgot egym�ssal egy ausztr�l telev�zi�s interj� keret�ben �s b�kejobbot ny�jtottak egym�snak. De szerencs�re mindez h�tt�rbe szorult, amikor v�gre kezdet�t vette a versenyz�s! Az idõm�rõ edz�sen Michael a remek harmadik helyet �rte el Villeneuve �s Frentzen m�g�tt, aminek �rt�k�t csak n�velte, hogy õ volt az egyetlen a Goodyear gumikon fut� versenyzõk k�z�l, aki a kem�ny �sszet�telû abroncsokat v�lasztotta. M�snap a verseny rajtj�t�l Frentzen �s a negyedik helyrõl indul� David Coulthard (McLaren-Mercedes) j�tt el a legjobban. Michael kiss� beragadt, de ez volt a szerencs�je, ugyanis �gy kimaradt abb�l a t�megbalesetbõl, amelyet Irvine �s Villeneuve �tk�z�se v�ltott ki �s amelynek k�vetkezt�ben az �ren �s a kanadain k�v�l Johnny Herbert (Sauber-Petronas) is kiesett. Az �len ezek ut�n Frentzen hajtott �s csaknem egy m�sodperccel gyorsabb k�r�ket futott, mint a m�sodik-harmadik helyen aut�z� Coulthard �s Schumacher. Mint k�sõbb kider�lt HHF azonban k�t boxki�ll�sos taktik�n volt, m�g a m�g�tte aut�z�k csak egy ki�ll�st terveztek. A Williams-pil�ta m�sodik ki�ll�sa sor�n probl�m�k t�madtak, �gy visszaesett a harmadik helyre DC �s Schumi m�g�. Michael k�zvetlen�l a sk�t k�zel�ben aut�zott, de nem tudott elõz�si poz�ci�ba ker�lni, r�ad�sul n�h�ny k�rrel a verseny v�ge elõtt - nem tervezett m�don - ism�t ki kellett l�togatnia a boxba, mivel a Ferrari elsz�m�totta mag�t az �zemanyagmennyis�get illetõen az elsõ ki�ll�s sor�n. A harmadik helyen �rkezett vissza a p�ly�ra Coulthard �s Frentzen m�g�tt, �m h�rom k�rrel a futam leint�se elõtt HHF kip�rd�lt, mik�zben pr�b�lta be�rni az elõl aut�z� McLarent. A v�g�n teh�t - n�mileg meglepet�sre - Coulthard �llhatott a dobog� tetej�re, Michael a m�sodik lett, õket pedig a harmadik helyen befut� Mika H�kkinen (McLaren-Mercedes) k�s�rte az emelv�nyre. Schumi a tesztel�sek pesszimista hangulata ut�n el�gedett lehetett ezzel az eredm�nnyel - �s az is volt. A k�vetkezõ versenyen, a Brazil Nagyd�jon Schumi a m�sodik helyre kvalifik�lta mag�t Villeneuve m�g�. A rajtn�l r�gt�n t�madni kezdte a kanadait �s meg is elõzte, mik�zben Jacques kiszaladt a fûre. Egy k�r sem telt bele azonban �s a c�legyenesben a j�val gyorsabb Williams ism�t elviharzott Michael mellett. A Ferrari cs�cssebess�ge az egyenesekben hagyott k�v�nni val�t maga ut�n, s ez azt eredm�nyezte, hogy Gerhard Berger (Benetton-Renault) is k�nnyed�n elment mellette, v�g�l pedig Schumi az �t�dik helyen v�gzett egy sz�m�ra nem t�l eml�kezetes futamon, mik�zben Villeneuve nyert. "Tulajdonk�ppen t�bbet rem�ltem, mint egy �t�dik hely." - mondta Michael a verseny ut�n csal�dottan - "Azonban a gumijaim olyan gyorsan lekoptak, hogy a v�g�n m�g azzal is probl�m�m volt, hogy Damon Hill mellett elmenjek, akinek a Bridgestone-jai sokkal jobbak voltak." [3.] Az Argentin Nagyd�j enn�l is rosszabbra sikeredett. Michael az idõm�rõ edz�sen a negyedik rajtkock�t szerezte meg Villeneuve, Frentzen �s a meglepet�s-ember, Olivier Panis (Prost-Mugen-Honda) m�g�tt. A francia remekl�s�ben val�sz�nûleg szerepe volt a Bridgestone-nak, hiszen a szint�n jap�n abroncsokon fut� Rubens Barrichello (Stewart-Ford) is meglepõen j�l szerepelt a maga �t�dik rajtkock�j�val. A verseny Schumi sz�m�ra nem sok�ig tartott, ugyanis az elsõ kanyarban �tk�z�tt Barrichell�val. A brazil tudta folytatni a versenyt, Michaelnek azonban a p�lya sz�l�rõl kellett v�gign�znie Villeneuve �jabb futamgyõzelm�t. N�mileg azonban v�gaszt jelenthetett sz�m�ra az, hogy �ccse, Ralf Forma-1-es p�lyafut�sa sor�n elõsz�r �rt c�lba, s nem is ak�rhogyan: harmadik lett a Jordan-Peugeot-val! "Egy j� rajt ut�n Heinz-Harald Frentzen m�g�tt voltam." - elemezte Schumi az �tk�z�s balszerencs�s momentum�t - "Sajnos sok olaj ker�lt a sisakrost�lyomra, �gy rosszul l�ttam. Azt�n �tk�ztem Barrichell�val �s a versenyem v�get �rt." [3.] A Buenos Aires-i futamot Michael igyekezett feledtetni Imol�ban a tifosik elõtt, s ez tulajdonk�ppen siker�lt is: az idõm�rõ edz�sen harmadik volt Villeneuve �s Frentzen m�g�tt, a versenyen pedig egy remek m�sodik helyet szerzett, mik�zben Jacques v�lt�hib�val kiesett. A futamgyõztes HHF volt, s ez alkalmat szolg�ltatott a n�met (bulv�r)m�di�nak arra, hogy megpr�b�lja ki�lezni a vet�lked�st a k�t n�met pil�ta k�z�tt - felid�zve a Forma-1 elõtti idõket, vagy �ppen azt, hogy Michael feles�ge, Corinna kor�bban Frentzen bar�tnõje volt. Schumi �s Heinz-Harald azonban �gy tûnik b�lcsebb volt ann�l, hogy fel�lj�n a m�dia provok�ci�inak. Viszonyukra k�z�s Forma-1-es idej�k alatt v�gig a tisztes �s b�k�s t�vols�gtart�s volt a jellemzõ, s ezen az sem v�ltoztatott, amikor Frentzen bel�pett a futamgyõztesek sor�ba. A San Marin�i Nagyd�j ut�n Michael 14 ponttal a vil�gbajnoks�g m�sodik hely�n �llt a 20 pontos Villeneuve m�g�tt, de futamgyõzelme m�g nem volt. A k�vetkezõ verseny a legend�s Monac�i Nagyd�j volt, amelyrõl n�h�nyan azt tartj�k, hogy a Forma-1-ben a vil�gbajnoki c�m ut�n a m�sodik legjobb dolog szûk utc�in nyerni. Schumachernek fek�dt a technik�s utcai aszfaltcs�k - volt m�r k�t gyõzelme rajta -, �m a Ferrari Gilles Villeneuve 1981-es diadala �ta hi�ba v�rt a sikerre a legend�s p�ly�n. Az elõzõ �vben Michael cs�ny�n eldobta mag�t�l a nagy lehetõs�get, amikor a pole-b�l indulva az elsõ k�rben a korl�tnak �tk�z�tt, de 1997-ben ism�t rem�nyre adott okot, hogy az idõm�rõ edz�sen a m�sodik helyre kvalifik�lta mag�t - mind�ssze 19 ezredm�sodperccel elmaradva az elsõ rajtkock�t megszerzõ Frentzentõl. "K�r, hogy az utols� pillanatban elvesztettem a pole-t." - nyilatkozta Schumi az edz�st k�vetõ sajt�t�j�koztat�n - "Az utols� gyorsk�r�mben nem tudtam jav�tani az idõm�n, mert alulkorm�nyzott volt az aut�m - k�l�n�sen a Casin�n�l �s a Mirabeau-ban. Mindenesetre az elsõ sor j� hely holnapra �s az aut�m j�l kezelhetõ versenyt�von. �rdekes verseny lesz. A legfontosabb, hogy j� legyen a strat�gi�nk �s hogy befejezz�k a versenyt." A strat�gia val�ban j� volt, mondhatni kiv�l�! A futamot megelõzõ �r�kban, sõt percekben az idõj�r�s meglehetõsen bizonytalan volt. Hol esõre hajlott, hol �gy tûnt sz�raz verseny lesz. Schumacher ennek megfelelõen csak az utols� pillanatban hagyta el a boxutc�t, s esõgumikat tetetett fel. K�zben a Williams pil�t�i arra sz�m�tva, hogy a p�lya a versenyvonalon �gy is hamarosan felsz�rad slick gumikat kaptak. Azonban Michael tippje j�tt be! A rajtt�l Schumi rak�ta m�dj�ra lõtt ki, s r�gt�n Frentzen el�, az elsõ helyre ker�lt. Õt a szint�n kitûnõen indul� Giancarlo Fisichella (Jordan-Peugeot) k�vette, majd Frentzen �s Ralf Schumacher volt a sorrend. K�sõbb Ralf megelõzte a Williamst. Az esõ erõs�d�tt �s a Williamsek egyre h�tr�bb ker�ltek, Michael pedig sz�rnyalt. A harmadik k�rben m�r 16 m�sodperccel vezetett Fisichella elõtt, a tizedikben pedig f�l perccel elõzte meg az ekkorra m�r m�sodik helyen aut�z� Barrichell�t! K�zben a Williamsek is k�nytelenek voltak kereket cser�lni, de ez �gy sem az õ napjuk volt: Villeneuve a 16. k�rben esett ki mûszaki hiba miatt - a tizenharmadik helyrõl �s m�r k�rh�tr�nyb�l Schumacherrel szemben -, Frentzen pedig a 39. k�rben kip�rd�lt. Michaelnek is volt egy ijesztõ pillanata az 53. k�rben, amikor egy pillanatra elhagyta a p�ly�t, de ez m�r nem v�ltoztatott a verseny v�geredm�ny�n: 53 m�sodperccel nyert Barrichello elõtt �s 1 perc 22 m�sodpercet vert a harmadik helyen v�gzõ csapatt�rs�ra, Irvine-ra. "Minden j�l alakult ma." - mondta Michael a futam ut�n - "T�k�letes volt. A megfelelõ gumikat haszn�ltam �s a csapat a megfelelõ strat�gi�t. A j� rajt ut�n ez egy k�nnyû verseny volt sz�momra. R�viddel a verseny kezdete elõtt �gy d�nt�ttem, hogy aut�t v�ltok [Schumi a tartal�k aut�j�t haszn�lta a versenyen - a ford.], ami helyes d�nt�s volt. Re�lisan nem gondoltam, hogy nyerni tudok: azt gondoltam, hogy a m�sodik hely lehets�ges, de vizes p�ly�n b�rmi megt�rt�nhet. Az 53. k�rben blokkoltam az elsõ kerekeimet �s noha tal�n be tudtam volna �gy is venni a kanyart, �gy d�nt�ttem, hogy nem kock�ztatok, hanem ink�bb a kifut� ter�letet haszn�lom. Vezetj�k mindk�t vil�gbajnoks�got, de m�g h�tra van 12 verseny." Az, hogy �t verseny ut�n Michael �llt a vil�gbajnoki tabella �l�n, val�ban meglepõ volt az �v eleji pesszimizmus t�kr�ben. A n�met versenyzõ azonban ismerve aut�ja gyeng�it realista maradt �s a soron k�vetkezõ Spanyol Nagyd�jt�l nem v�rt t�l sokat: "Barcelona egyike azon p�ly�knak, amelyeken nem vagyunk versenyk�pesek." - id�zte az IRS News r�gt�n a Monac�i Nagyd�j ut�ni napon - "Sosem tudtuk felfedezni, hogy mi�rt. Azt k�v�nom b�rcsak kihagyhatn�nk Barcelon�t �s ink�bb r�gt�n Kanad�ban folytatn�nk." Michael bor�l�t�sa igazol�st nyert a spanyolorsz�gi h�tv�g�n. Az idõm�rõ edz�sen mind�ssze hetedik volt, s ehhez k�pest a versenyen el�rt negyedik poz�ci�ra a vesztes�gek minimaliz�l�sak�nt tekinhett�nk. "Eg�sz j�l rajtoltam." - mondta Michael - "Az elsõ k�r�k j�k voltak, de azt�n a gumijaim felh�lyagosodtak, ami nehezen ir�ny�that�v� tette az aut�t." [3.] Villeneuve nyert Panis �s Alesi elõtt, s �gy a kanadai ism�t vezetõ poz�ci�ba ker�lt a vil�gbajnoks�gban hazai versenye elõtt, ugyanakkor a Ferrari egy ponttal m�g mindig vezetett a konstruktõr�k k�z�tt. Montrealban azonban Schumacher elrontotta a Villeneuve-fesztiv�lt! Egy rendk�v�l izgalmas idõm�rõ edz�sen az utols� pillanatokban letasz�totta Jacques-ot a pole poz�ci�b�l, a versenyet k�vetõen pedig m�r ism�t õ vezette a vil�gbajnoks�got! A rajtn�l Michael megõrizte vezetõ hely�t, s nem sok�ig kellett agg�dnia az õt �ld�zõ Villeneuve felõl, ugyanis a kanadai a m�sodik k�rben a c�legyensre ford�t� kanyarban nekicsapta aut�j�t a falnak �s kiesett. Akadt azonban Schuminak egy m�sik kem�ny ellenfele erre a versenyre: David Coulthard, aki meglepett mindenkit azzal, hogy elsõ boxki�ll�s�t csak a 40. k�rben ejtette meg. Ezzel a taktik�val �t is vette a vezet�st, sõt n�velni tudta elõny�t. Az Goodyear-ek azonban nem b�rt�k a "gumifal�" p�ly�t. Elõbb Schumachernek, majd nem sokkal k�sõbb DC-nek is be kellett iktatnia egy nem tervezett ker�kcser�t a gyorsan kop� gumik miatt. A boxban lefulladt a sk�t motorja, a p�ly�n pedig ek�zben Olivier Panis szenvedett egy s�lyos balesetet, melynek k�vetkezt�ben mindk�t l�ba elt�rt. A versenyb�r�s�g emiatt �gy d�nt�tt, hogy 15 k�rrel a v�ge elõtt leintik a futamot, s mivel t�l voltak az eredeti t�v 75 sz�zal�k�n mindenki teljes pontsz�mot kapott. Michaelnek - Coulthard lefullad�sa miatt - szerencs�je volt ezzel a gyõzelemmel �s ezt nem is tagadta: "Nincs �rtelme �nnepelni egy ilyen gyõzelem ut�n." [3.] - mondta. Sõt, annak ellen�re, hogy ism�t vezette a vil�gbajnoki pontversenyt, tov�bbra sem �rezte mag�t es�lyesnek. A n�met Motorsport Aktuellnek �gy nyilatkozott ebben az idõben, hogy az erõviszonyok alapj�n Villeneuve-nek 50 ponttal kellene rendelkeznie az õ 27 egys�g�vel szemben, s hogy nem b�zik abban, hogy '97 az õ �ve lehet. Ennek t�kr�ben �rthetõ, hogy mi�rt lepte meg a k�vetkezõ versenyen, a Francia Nagyd�jon el�rt pole poz�ci�ja: "Nem tudom megmagyar�zni." - mondta Michael az idõm�rõ edz�s ut�n - "Nem v�rtam ezt. Egy m�sodperccel gyorsabbak vagyunk, mint legut�bb, amikor idõm�rõ edz�st szimul�ltunk itt �s nem �rtem mi�rt." Ez a meglepet�s azonban egy�ltal�n nem volt ellen�re, mint ahogy minden bizonnyal a k�vetkezõ nap t�rt�n�sei sem. V�gig f�l�nyesen vezetett a versenyen, amelyen n�h�ny k�rrel a v�ge elõtt eleredt az esõ. Azonban - a t�bbiekkel ellent�tben - Schumi �s Frentzen nem mentek ki a boxba, hogy intermediate-gumikra v�ltsanak, hanem slicken csin�lt�k v�gig a t�vot. Michael nyert 23,5 m�sodperccel verve a m�sodik helyezett Frentzent �s csaknem 1 perc 22 m�sodperccel a negyedik helyen befut� Villeneuve-�t! Schumi ezzel a gyõzelemmel m�r 14 ponttal vezetett Villeneuve elõtt a vil�gbajnoks�gban, s saj�t bevall�sa szerint elõsz�r fordult meg a fej�ben, hogy tal�n m�gis megnyerheti a vil�gbajnoks�got 1997-ben: "A mai verseny alatt elõsz�r gondoltam erre." - nyilatkozta a dpa n�met h�r�gyn�ks�gnek - "A p�lya karakterisztik�ja miatt nem v�rtam, hogy gyorsak lesz�nk Magny-Cours-ban. Az, hogy gyorsak voltunk optimist�v� tesz m�s p�ly�kkal kapcsolatban, amelyekrõl eredetileg azt gondoltam, hogy nem lesz rajta es�ly�nk. �gy tûnik, hogy val�ban komoly szerepet j�tszhatunk a vil�gbajnoks�gban." Nagy-Britanni�ban azonban nem volt szerencs�je. Folytat�dhatott volna a diadalmenet, �m ehelyett Villeneuve dolgozott le egy csap�sra t�z pontot. Michael a harmadik rajtkock�b�l v�ghatott neki a versenynek Villeneuve �s H�kkinen m�g�l, majd az elsõ ker�kcser�k ut�n �tvette a vezet�st. H�kkinen volt a m�sodik m�g�tte, Villeneuve pedig a harmadik helyen aut�zott. Michael k�nyelmes vezet�st szerzett �s �ton volt a gyõzelem fel�, �m a 38. k�rben f�khiba miatt fel kellett adnia a versenyt. De Villeneuve-nek m�g enn�l is nagyobb szerencs�je volt, amikor az 52. k�rben H�kkinen is kiesett elõle motorhiba miatt, �gy a kanadai bezsebelhette a futamgyõzelem�rt j�r� t�z pontot. A mezõny N�metorsz�gba ment tov�bb, ahol nagy meglepet�sre Gerhard Berger� (Benetton-Renault) lett a pole poz�ci�, s m�g enn�l is nagyobb meglepet�sre Giancarlo Fisichell�� (Jordan-Peugeot) a m�sodik rajtkocka. Schumacher a negyedik helyrõl indulhatott H�kkinen mellõl. Berger �ppen egy orrmell�k�reg oper�ci� ut�n t�rt vissza a mezõnybe, s rendk�v�l motiv�ltan indult neki p�lyafut�sa utols� n�h�ny verseny�nek (Gerhard 1997 v�g�n vonult vissza). Az osztr�k domin�lta az eg�sz h�tv�g�t �s nyert. Michael a m�sodik helyen v�gzett m�g�tte, de el�gedett volt - k�l�n�sk�ppen annak t�kr�ben, hogy Villeneuve a 34. k�rben kip�rd�lt, mik�zben a negyedik hely�rt harcolt Jarno Trullival (Prost-Mugen-Honda). "Nem is tudtam volna jobb eredm�nyt elk�pzelni." - mondta Schumacher aki elõl mind�ssze n�h�ny k�rrel a leint�s elõtt �llt ki Fisichella egy defekt miatt - "Be kellett iktatnom egy nem tervezett boxki�ll�st, mert probl�m�ink voltak a tankol�sn�l. Azt�n a verseny fele ut�n m�r egy�ltal�n nem volt �t�dik sebess�gem. Nem volt k�nnyû verseny." A Magyar Nagyd�jon Villeneuve szerezte meg a pole poz�ci�t, mellõle Michael indulhatott. M�r ekkor �rdemes volt odafigyelni Damon Hillre az Arrows-Yamah�ban, aki a szenz�ci�s negyedik helyre kvalifik�lta mag�t. Ezzel egy�tt szombaton m�g a legt�bben csak nevettek volna rajta, ha valaki azt mondja a vas�rnapi verseny Hill� lehet... Schumacher futama val�sz�nûleg m�r a warm-upon megpecs�telõd�tt, amikor �sszet�rte Ferrarij�t. A csapat egy �j, k�nny�tett kasztnit hozott mag�val, �m a vas�rnap reggeli baleset ut�n k�nytelenek voltak ism�t a r�gire v�ltani - amelyet viszont nem teszteltek a mogyor�di h�tv�ge sor�n. A verseny elõtt a Goodyear-gumikkal szerelt csapatok - k�zt�k a Ferrari �s a Williams - a l�gy gumikever�ket v�lasztott�k, ami elhib�zott l�p�snek bizonyult a forr� idõj�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt. A Bridgestone - t�bbek k�z�tt az Arrows gumisz�ll�t�ja - a kem�ny gumikra szavazott... A l�gy gumik �s a rossz be�ll�t�s egy�ttes eredm�nye az volt, hogy a versenyen Michael Ferrarij�nak gumijai m�r h�rom k�r ut�n h�lyagosodni kezdtek. Ennek k�vetkezt�ben Damon Hill k�nnyed�n elõzte meg, sõt azt�n k�r�nk�nt 2-3 m�sodperccel is gyorsabb volt Schumin�l. Hill megelõzte Villeneuve-�t is �s elh�zott a mezõnytõl. Michael k�zben az�rt k�zd�tt - k�szk�d�tt - hogy Johnny Herbert (Sauber-Petronas) ut�n m�r senki se menjen el mellette. A m�g�tte aut�z�k - Ralf Schumacher, Shinji Nakano (Prost-Mugen-Honda) - hat�rozottan gyorsabbnak tûntek n�la, �m a szûk p�ly�n siker�lt maga m�g�tt tartania õket. �sszess�g�ben katasztrof�lisra siker�lt a futam a Ferrari sz�m�ra, �gy a negyedik hely a k�r�lm�nyekhez k�pest j� eredm�nynek volt mondhat�. K�zben az �len Villeneuve-nek hatalmas szerencs�je volt, amikor h�rom k�rrel a futam v�ge elõtt Hill aut�ja - biztos vezet�s birtok�ban - lelassult, �gy a kanadai el tudott menni mellette. Ezzel Jacques h�rom pontra megk�zel�tette Michaelt a vil�gbajnoks�gban: 56-53 a n�met jav�ra. "Rem�ltem, hogy Hill nyerni tud." - vallotta be Schumi a hungaroringi verseny ut�n - "Meg�rdemelte volna, ezen k�v�l pedig a gyõzelme sokat seg�tett volna nekem a vil�gbajnoks�gban." [3.] A Belga Nagyd�j k�vetkezett, ami kor�bban mindig j� versenye volt Michaelnek. Most sem volt ez m�sk�nt! Az idõm�rõ edz�sen m�g harmadik volt Villeneuve �s Alesi m�g�tt, �m a m�snapi futam a Spa-ban szok�sos v�ltoz� idõj�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt zajlott. �s Schumacher megint jobb d�nt�st hozott, mint ellenfelei! Michael �gy hat�rozott, hogy intermediate-gumikon kezdi a futamot, m�g a k�t Williams-pil�ta (s rajtuk k�v�l is a legt�bben) a "vizes" abroncsokra szavazott. A versenyt a nagy esõ miatt - elõsz�r a sport t�rt�net�ben - a biztons�gi aut� m�g�l ind�tott�k rep�lõ rajttal. Amikor a Safety Car a harmadik k�rben ki�llt, Michael nekiiramodott, elviharzott Alesi �s Villeneuve mellett �s t�bbet vissza sem n�zett: a hatodik k�rben m�r 40 (azaz negyven!) m�sodperccel vezetett! A verseny pillanatok alatt eldõlt, s Villeneuve-�n m�r az sem seg�tett, hogy amikor a p�lya k�sõbb felsz�radt �s m�r mindenki slick gumikon volt, megfutotta a leggyorsabb k�rt. A kanadai a hatodik helyen v�gzett, ami �t�dikre v�ltozott amikor ut�lag diszkvalifik�lt�k H�kkinent a harmadik helyrõl. Michael elõnye 11 pontra (66-55) nõt a vil�gbajnoks�gban legk�zelebbi vet�lyt�rs�val szemben. "Nagyon boldog vagyok ma �s neh�z megtal�lni a szavakat arra, hogy kifejezzem mit �rzek." - mondta Schumi a fantasztikus diadal ut�n - "Amikor a dobog�n �lltam nem voltak gondolatok a fejemben. Egyszerûen csak �lveztem a boldogs�g szenz�ci�j�t. A verseny elej�tõl kezdve �reztem, hogy j�l d�nt�tt�nk �s hogy nyerhetek. Spa-ban gyõzni mindig k�l�nleges dolog sz�momra, mert ez a kedvenc p�ly�m. Szeretn�m megk�sz�nni a t�bb ezer szurkol�nak is hatalmas t�mogat�sukat." A k�vetkezõ versenyt, az Olasz Nagyd�jat minden bizonnyal Villeneuve �s Schumacher is a feledhetõ kateg�ri�ba soroln�. Ez a futam nem r�luk sz�lt. A kanadai a negyedik helyrõl v�ghatott neki a versenynek, Schumacher pedig a kilencedikrõl - a gyors "erõ-p�lya" nem fek�dt az F310B-nek. V�g�l Michael hatodik lett, s ezzel is el�gedettnek mondta mag�t, hiszen Villeneuve mind�ssze egy hellyel v�gzett elõtte. A gyõztes Coulthard volt, Alesi �s Frentzen elõtt. "Ha belegondolunk, hogy mi minden t�rt�nt ezen a h�tv�g�n, akkor el�gedettek lehet�nk az eredm�nnyel." - nyilatkozta Michael - "Csak egy pontot vesz�tettem [Villeneuve-h�z k�pest]. Lehetett volna sokkal rosszabb is." [3.] Mint ahogyan a k�vetkezõ nagyd�jon, Ausztri�ban val�ban sokkal rosszabb lett! A rajtkocka ism�t a kilences volt Schumi sz�m�ra, �m a versenyen sz�pen elõre k�zd�tte mag�t �s ak�r m�sodik is lehetett volna Villeneuve m�g�tt. Azonban 20 k�rrel a v�ge elõtt figyelmetlen�l s�rga z�szl� alatt elõzte meg Frenzent, aki ezt azonnal jelentette a boxnak. Schumi kapott egy t�z m�sodperces "stop-and-go" b�ntet�st, ami miatt v�g�l a hatodik hely�rt j�r� egy ponttal kellett be�rnie. "Nem l�ttam a z�szl�t, mert t�ls�gosan Frentzenre �s Bergerre koncentr�ltam." - mondta - "De legal�bb egy pontot megmentettem." [3.] S a rossz sorozat m�g mindig nem �rt v�get! A N�rburgringen megrendezett Luxemburgi Nagyd�jon Schumi az �t�dik rajtkock�b�l indulhatott, de a versenye csak n�h�ny m�terig tartott. K�zvetlen�l a rajt ut�n a h�ta m�g�tt a k�t Jordan-pil�ta, Fisichella �s Ralf Schumacher kakaskodott egym�ssal, amikor az olasz megl�kte a "kis Schumit", aki eltal�lta Michaelt �s emiatt mindketten a kavics�gyban k�t�ttek ki. Csak m�g rosszabb volt Schumacher szempontj�b�l, hogy tehetetlen�l kellett v�gign�znie, amint m�sf�l �r�val k�sõbb Jacques Villeneuve �jabb szerencs�s gyõzelmet �nnepelhetett: sok�ig a k�t McLaren-Mercedes haladt az �len, �m Coulthard a 42., H�kkinen pedig a 43. k�rben motorhiba miatt feladni k�nyszer�lt a versenyt. M�snap a Bild fõc�me "testv�rh�bor�r�l" sz�lt, �m Michael igyekezett megnyugtatni a ked�lyeket: "Senkit sem lehet v�dolni." - mondta - "V�g�l is senki sem sz�nd�kosan csin�lta. Ilyen dolgok t�rt�nnek n�ha - ez is az aut�sport." Jean Todt kev�sb� volt nyugodt k�zvetlen�l a futam ut�n: "A mai nap sz�rnyen ki�br�nd�t� volt sz�munkra. Nem is lehetett volna rosszabb. Azonban m�g mindig van matematikai es�ly�nk a vil�gbajnoki c�mre �s ez�rt a legutols� pillanatig dolgozni fogunk." Val�ban nagy fordulatot jelentett ez a verseny a vil�gbajnoks�gban: k�t futammal a szezon v�ge elõtt Villeneuve 77-68 ar�nyban vezetett... Az utols� elõtti �sszecsap�sra, Suzuk�ban, a Jap�n Nagyd�jon ker�lt sor. Michaelnek mindenk�ppen nyernie kellett, ha �letben akarta tartani vil�gbajnoki rem�nyeit. Az idõm�rõ edz�sen Villeneuve kvalifik�lta mag�t a pole poz�ci�ba, Michael pedig mellõle indulhatott. A kanadai azonban figyelmen k�v�l hagyott egy s�rga z�szl�t �s mivel m�r volt egy figyelmeztet�se hasonl� dolog�rt, a szab�lyok �rtelm�ben automatikusan annak kellett volna k�vetkeznie, hogy eltiltj�k a m�snapi futamr�l. A Williams azonban �v�st ny�jtott be a b�ntet�s ellen, �gy Jacques m�gis rajthoz �llhatott vas�rnap - igaz �v�s alatt, azaz az FIA a verseny ut�n volt hivatott eld�nteni, hogy meghagyj�k vagy t�rlik a versenyen el�rt eredm�ny�t. A rajt ut�n Michael csapatt�rsa, Eddie Irvine megelõzte Michaelt. A n�met nem tan�s�tott k�l�n�sebb ellen�ll�st, mivel ez a Ferrari taktik�j�nak r�sze volt. Irvine nagyon �lt kedvenc p�ly�j�n (t�bb �vet versenyzett a jap�n Forma-3000-ben, s ismerte Suzuk�t, mint a tenyer�t), elment a finn Mika H�kkinen �s Jacques Villeneuve mellett is. K�zben Schumacher is megelõzte H�kkinent �s Villeneuve m�g�tt maradt. V�rt. V�rt arra, hogy elj�jj�n a ker�kcser�k ideje. El�g lesz akkor t�madnia, ha a boxki�ll�s ut�n is csak Villeneuve m�g� tud visszaj�nni. A boxban azonban a Ferrari gyorsabb volt, mint a Williams, �gy Schumacher Villeneuve el� �s Irvine m�g� j�tt vissza. Eddie ekkor elengedte csapatt�rs�t, �m a kanadai Williams-pil�t�t teljesen szab�lyos eszk�z�kkel feltartotta. Michael k�rr�l k�rre n�velte elõny�t, mik�zben Villeneuve egyre ink�bb visszaesett: Frentzen �s H�kkinen is el� ker�lt - a kanadai m�r csak �t�dik volt. K�sõbb Frentzennek siker�lt az, ami Villeneuve-nek nem: megelõzte Irvine-t, de Schumacher elsõs�g�t ekkor m�r nem vesz�lyeztethette. Michael k�ts�gtelen�l k�sz�nettel tartozott Irvine-nak a versenyen ny�jtott seg�ts�g��rt, s nem csin�lt preszt�zsk�rd�st abb�l, hogy ezt el is ismerje a verseny ut�ni interj�kban. Mivel Villeneuve csak az �t�dik helyen v�gzett a Williams csapat visszavonta a verseny elõtt beny�jtott �v�st �s elfogadta az FIA b�ntet�s�t - a versenyrõl val� kiz�r�st - kanadai edz�sen elk�vetett szab�lytalans�g��rt. �gy Villeneuve csup�n k�t pontot vesztett, m�g ha a Williams nem vonta volna vissza az �v�st, akkor fenn�llt volna annak vesz�lye, hogy az FIA sz�mukra kedvezõtlen d�nt�se eset�n eltiltj�k az utols� versenytõl - ez pedig azt jelentette volna, hogy Schumachernek k�t pont is el�g lett volna az utols� versenyen a vil�gbajnoki c�mhez... Az utols� versenyre Jerezbe teh�t Schumacher egy pontos elõnnyel �rkezett. Furcsa m�don a futamot megelõzõ hetekben-napokban - noha Schumacher �s Villeneuve k�z�tt nem volt elõzm�nye az agresszi�nak - nagyon sokat cikkeztek arr�l, hogy melyik f�l milyen sportszerûtlen eszk�z�kh�z ny�lhat a vil�gbajnoki c�m megnyer�se �rdek�ben. M�g Ecclestone is figyelmeztette Schumachert �s Villeneuve-�t, hogy ne merjenek tr�kk�zni, Villeneuve pedig elõszeretettel emlegette Adelaide'94-et... A "nagy fin�l�t" megelõzõ hiszt�ria teh�t napr�l-napra �rezhetõen nõtt, s mire a pil�t�k okt�ber 26-�n kig�rd�ltek a jerezi aszfaltcs�kra a nyom�s szinte elviselhetetlenn� v�lt. Az izgalmakat tov�bb fokozta, hogy az idõm�rõ edz�sen kisebbfajta csod�nak lehetett tan�ja a n�zõk�z�ns�g: h�rman is - a k�t Williams-pil�ta: Villeneuve �s Frentzen, valamint Schumacher - ezredm�sodpercre azonos idõt futttak! Ilyen m�g sosem t�rt�nt azelõtt a Forma-1 t�rt�net�ben, s vannak akik szerint akkor sem - csup�n valami hiba, esetleg sz�nd�kos manipul�ci� t�rt�nhetett... Mindenesetre Villeneuve indulhatott a pole-b�l - mert õ futotta meg elõsz�r ezt az idõt -, Schumacher rajtolt mellõle, Frentzen pedig a harmadik rajtkock�b�l v�gott neki a versenynek. Villeneuve �s Schumacher. Az õ csat�roz�saik jegy�ben telt az 1997-es esztendõ. A kanadai igazi m�diakedvenc: j�k�pû, huszon�vesen is tin�dzseres �letst�lussal, r�ad�sul a legend�s Gilles Villeneuve fia. 1995-ben megnyerte az amerikai IndyCar-bajnoks�got, 1996-ban r�gt�n a Forma-1-es mezõny legjobb csapata, a Willams szerzõdtette, �m az elsõ �v�ben m�g alulmaradt csapatt�rs�val, Damon Hillel szemben. 1997-nek m�r favoritk�nt v�gott neki, hiszen Hillt elbocs�totta a csapat, az �jonnan �rkezett Frentzennek pedig idõre volt sz�ks�ge az akklimatiz�l�d�shoz. (Mint ut�bb kider�lt a Williams csapat technikai igazgat�ja, Patrick Head r�ad�sul nem is nagyon seg�tette elõ Frentzen beilleszked�s�t a csapatba...) Schumacher sokkal konzervat�vabb t�pus. Sz�m�ra elsõdlegesek a csal�di �rt�kek - a feles�g, a gyerekek. Nem festi lil�ra a haj�t, nem k�zlekedik g�rkorcsoly�val �s egy�ltal�n: nem val�sz�nû, hogy az aut�versenyz�sen k�v�l b�rmiben is k�z�s lenne az �rdeklõd�s�k Jacques Villeneuve-vel. Adott teh�t ez a k�t nagyon k�l�nb�zõ egy�nis�g �s a v�gletekig ki�lezett vil�gbajnoks�g. Bernie Ecclestone �lmodni sem tudott volna k�z�ns�gcsalogat�bbat... A verseny Schumacher sz�m�ra indult jobban. Villeneuve a rajtn�l visszaesett �s Michaelen k�v�l Frentzen �s H�kkinen is megelõzt�k. Ekkor a Williams munk�ra fogta kettes sz�m� pil�t�j�t: amikor m�r Schumacher �s Villeneuve t�l volt az elsõ ker�kcser�n, Frentzen tov�bbra is kint maradt a p�ly�n, �gy Michael el� tudott ker�lni �s feltartotta - term�szetesen Villeneuve-�t seg�tve ezzel. D�ntõnek azonban m�gsem ez, hanem a m�sodik ker�kcsere bizonyult, amikor Michael gyatra minõs�gû gumikat kapott �s ennek k�vetkezt�ben drasztikusan lelassult. Villeneuve �gy utol tudta �rni �s a 48. k�rben elõz�sre sz�nta el mag�t. Michael k�ts�gbeesetten pr�b�lta "bez�rni a kaput", �m ekkor Villeneuve m�r ott volt mellette. �tk�z�s lett a dologb�l, melynek k�vetkezt�ben Michael kics�szott a kavics�gyba, Villeneuve azonban tov�bb tudott menni �s �gy - miut�n maga el� engedte a k�t McLaren-pil�t�t - a harmadik hely is elegendõ volt sz�m�ra a vil�gbajnoki c�mhez. Az �tk�z�s? Villeneuve nem finomkodott: "Tudtam, hogy meg fogja pr�b�lni, mivel m�r a m�ltban is csin�lt ilyeneket, �gyhogy egy�ltal�n nem lepett meg ez a manõver. Ez megmutatja, hogy milyen ember is val�j�ban..." A m�dia hi�nak�nt vetette mag�t Schumacherre, hogy darabokra t�pj�k - az "õr�lt" jelzõ a legfinomabb volt, azok k�z�l amelyeket Michaelre z�d�tottak. Elk�nyvelt�k, hogy amit tett az sz�nd�kos �s elõre kitervelt volt, s nem kegyelmeztek: egym�st �rt�k a kritikusabbn�l kritikusabb hangv�telû cikkek, melyek k�z�l a v�rmesebbek egyenesen Michael eltilt�s�t k�vetelt�k. A v�lem�nyeket hallva, olvasva az embernek az lehetett az �rz�se, hogy Schumacher valami "p�ld�tlanul gonosz tettet" hajtott v�gre, pedig a Forma-1-ben mindig is voltak vitatott jelenetek, elhib�zott vagy �ppen sz�nd�kosan durva manõverek - nem kell messzebbre menni, mint a Senna-Prost �ra... A szab�lytalan megold�sok term�szetesen b�ntet�st �rdemelnek, ugyanakkor annak a b�ntet�snek, amit Michael kapott nem volt elõzm�nye a sport t�rt�net�ben: az FIA hivatalosan t�r�lte Schumacher 78 pontj�t �s m�sodik helyez�s�t a vil�gbajnoki pontversenybõl, s ezzel a n�la 36 ponttal kevesebbet gyûjtõ Frentzen l�pett a tabella m�sodik hely�re. Maga Michael legsz�vesebben val�sz�nûleg elb�jdokolt volna - �s szerencs�j�re ezt meg is tehette a t�li sz�netben. Hib�j�t elismerte �s a mai napig ezt a futamot tartja p�lyafut�sa m�lypontj�nak. Nagy k�r, hogy sok embernek ez az �tk�z�s jut elõsz�r esz�be Schumacher 1997-es szezonj�r�l! Ha szigor�an a versenyzõi teljes�tm�nyt n�zz�k, Michaelnek j� �ve volt - annak ellen�re, hogy v�g�l elvesztette a vil�gbajnoks�got. V�gig harcban volt a vil�gbajnoki c�m�rt �s izgalmass� tett egy olyan szezont, amelynek elej�n m�g sokan biztos Williams-sikert v�rtak. Mindenn�l t�bbet elmond, hogy a Williams technikai igazgat�j�nak, Patrick Headnek m�g 2003-ban is az volt a v�lem�nye, hogy Villeneuve-nek sokkal kor�bban meg kellett volna nyernie a c�met 1997-ben...